Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Madách Imre: Az ember tragédiája

Budapest, 1897. Athenaeum, 242 oldal, a költő arcképével és egy kézirat-hasonmással, Zichy Mihály öt fénynyomatú képével. Kiadói, festett aranyozott, egészvászon-díszkötésben, a hátsótábla-gerinc kapcsolódásánál a fejrészen kb. 2 cm-es beszakadás, ettől eltekintve jó példány.

Súly:
489 g
8000 Ft


Az ember tragédiája - Katona József Bánk bán-ja mellett - nemzeti irodalmunk legnagyobb drámai alkotása. Gondolati és művészi értékeit gyorsan felismerte a színházlátogató közönség. 1894-ben, még Paulay Ede első rendezésében, elérte a századik előadást. A későbbiekben több ízben felújították, mindannyiszor nagy sikerrel. 1934-ben már az ötszázadik bemutatót ünnepelték a Nemzeti Színházban. A második világháború után 1954-ben újították fel először. Azóta rendszeresen szerepel Nemzeti Színházunk műsorában és vidéki színházaink programjában. Népszerűségét fokozzák a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai is. Az ember tragédiája külföldön is az egyik legismertebb magyar klasszikus alkotás. Eddig mintegy 14 nyelven jelent meg, s az 1892-es hamburgi, bécsi és prágai bemutató óta Európa számos színpadán aratott megérdemelt sikert.


Barbara Erskine: A Tűz Leányai

Paulina Éva: Kből lesz jó nő? Válasz Dr. Csernus Imrének

Szántó György Tibor: Anglikán reformáció, angol forradalom

Erin McCloskey: Magasan Kanada felett

Oláh József: Növénygyűjtés

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Porcsalmy Gyula: Buda Katalin - Regény a hajdúnép múltjából

Giuliana Lomazzi: Aromaterápia

Fülöp Gyula-Szilvácsku Zsolt: Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban

Beatrice Small: Vad Jázmin I-II.

Bársony István: Magyar földön-1. kiadás!

Christa Weinrich: Biokertészet a fuldai apátságban

Magyar László: Ártéri szarvasok

Mannfried Pahlow: Megfázás és influenza kezelése

Ferenczy Dénes: Az orsó

Nagy László: Az erős fekete bég-Nádasdy Ferenc

Péter Róbert (szerk.): Horgászkalauz 1989

Dr. Haraszti Ede: A növények életéről

Maróti Lajos: Tücsök Tóni

Jozo Simko: Magas-Tátra útikalauz