Mégis van magyarázat?A paranormális jelenségek

"A szórás ismeretében tudjuk, hogy nem minden kísérlet hoz az átlagnak megfelelő eredményeket, imint ezt első fejezetünkben leszögeztük. Az is előfordulhat, hogy a szórás meglepően lágy. Amikor Palmer megismerte a Schmeidlertől független kutatók eredményeit, azt ta-jasztalta, hogy az elfogadók találati aránya az esetek 76%-ában volt jobb, mint az elutasítóké - szemben az általa feltételezett 84%-kal (az azóta eltelt 20 évben a tényleges százalékarány közelített a feltételezetthez; 1971-ben Palmer újabb kísérlete alapján maga is ezt tapasztalta). Ha csak a véletlen közreműködéséről van szó, az esetek 50%-ában az elfogadók jobb eredményeket érnek el, mint az elutasítók. A statisztikai elemzés szempontjából a 76, illetve 84% közötti eltérésnek nincs jelentősége. Palmer megelégedett azzal, hogy Schmeidler eredményei helyesnek bizonyultak, a két típus között valódi eltérés tapasztalható és a kísérleti tényeket későbbi kutatások is igazolták. Palmer statisztikai elemzése Jván részletes volt, hogy soha nem illették hamis következtetések vagy helytelen gondolatmenet vádjával.
Az elfogadó-elutasító típus összehasonlítása kiállta hát az idő próbáját. Csaknem fél évszázad elteltével Schmeidler eredményeit a mai kutatások is alátámasztják. Persze megváltoztak a mérési és bizonyítási módszerek, a kísérletet megelőző ismerkedő beszélgetések helyett ma már jobbára kérdőíveket használnak, de a két típus közötti különbség megkérdőjelezhetetlen.
Nem akarjuk mindenáron azt bizonygatni, hogy az eredmények tökéletes pontosságai megismételhetők. Voltak kísérletek, amelyek kudarcot vallottak, 1991-ben pedig egy Izandon végzett vizsgálat éppenséggel az ellenkező eredményre jutott. Élőfordulhat, hogy egyes kutatók, összehasonlítva a két típus kísérletben nyújtott teljesítményét, elfelejtik nyilvánosságra hozni megfigyeléseiket (ekképpen azt sem lehet tudni, milyen eredmények születnek). Egyébként olyan egyértelmű bizonyítási módszerre van szükség, amelyet ármelyik kutató könnyen alkalmazhat (jóllehet az elfogadó-elutasító effektus bármely módszerrel bizonyítható). Kétségtelen, hogy a későbbi kísérletek többsége igazolja Schmeidler megfigyeléseit. Ha az eredmények túl szépek lennének, nem egyeznének meg azzal, amiről Schmeidler tudósított annak idején. A szórás jelenségével mindig számolni kell, ha nem tenné az ember, az önáltatás lenne. A kísérletekhez hozzátartoznak a negatív eredmények és a váratlan fordulatok."