Mészáros László: Erdély természeti kincsei

„A Barczaság nem más, mint a háromszéki Szépmezőnek megszélcsítctt folytatása, a Szépmező pedig az Olt és Feketeügy közti emelkedett térség, és minő keretbe van foglalva e szép tér. Minden oldalról a leg-phantastiku-sabb idomú havasok futják körül, melyeknek első lépcsőzetén az erdők zöld vonala fon lombkoszorút" — írta Orbán Balázs a szépséges Barcaságról, melyből a korábbi fejezetekben megismertük a legszebb címért versengő Királykő és Bucsecs értékeit, most a Barcaság határán fekvő bogáti erdő és a szász-hermányi láp ritkaságait tekintjük át.
Gyönyörű gyertyános-bükkösökben kirándulhatunk kora tavasszal, először hóvirágmezőkben, majd berki és bogiáros szellőrózsák tömege között, majd a keltike felejthetetlenül szép lilásfehér virágtengerében sétálhatunk. A kárpáti bennszülött növényfajok közül megtalálható itt a szívlevelű nadálytő, az erdélyi máj virág, a kárpáti boglárka, a piros tüdőfű és két őshonos szederfaj is. A Barcaság alacsonyabban fekvő medencéiben rét- és tőzeglápok alakultak ki. Az itt élő növényfajok a jégkorszak valódi hírmondói, több közülük növényföldrajzi jelentőségű ritkaság. Közülük is kiemelkedik a barcasági istác, amely csak itt, a szászhermányi lápban előforduló, kivételes szépségű, halvány rózsaszínű növény.
„Háromszék nemcsak az összes Székelyföldnek, hanem az annyi nagyszerű vidéket felmutató erdélyi résznek is kétségtelenül legszebb pontját képezi, és ha Háromszék természeti szépségekben ritkítja párját, ha táj füzérének nagyszerűsége által kiemelkedik" - írta Orbán Balázs e vidékről, és bejárva tájait magam is ugyanezt mondhatom. Petőfinek is a Háromszék vidéke tetszett legjobban az erdélyi tájak közül, kitűnik ez feleségéhez, Júliához írott leveléből: „Kézdivásárhejynek: gyönyörű vidéke van, Sepsiszentgyögynek talán még szebb. Majd körülményesebben megvizsgáljuk, ha együtt utazzuk be Háromszéket, mint a fészket rakni akaró fecskék."