Nagy Milada(szerk.): Nagyszőlős, a világ közepe

"1944 ősze újabb etnikai terrort hozott. Kárpátalja 18-55 év közötti, magyar és német férfi lakosságát a szovjet katonai parancsnokság három napos munkára kötelezte, de valójában a szolyvai gyűjtőtáborba, onnan pedig szibériai lágerekbe kerültek, ahol a többség elpusztult, s az életben maradottak is csak évek múlva térhettek haza. A német lakosság elmenekült vagy a szovjetek kitelepítették őket Kárpátaljáról. A románokat moldovánokká nyilvánították, a latin betűs írásról át kellett térniük a cirill betűsre. A ruszinokat nem ismerték el önálló nemzetiségnek, ukránokként jegyezték be őket. A zömében a ruszinokat tömörítő görög katolikus egyházat 1949-ben betiltották (1989-ben legalizálták ismét), templomait a pravoszlávok kapták meg. Számos papot hurcoltak a gulágokba. Az utolsó kárpátaljai görög katolikus püspök, Romzsa Tódor gyilkosság áldozata lett 1947-ben. A vallásgyakorlás minden téren visszaszorult.
Főleg migráció következtében egyre számottevőbb lett az orosz lakosság. 1946-ban a 775116 fős összlakosságból 527032 ukrán, 134558 magyar, 72176 orosz, 12420 román, 6998 zsidó, 2774 cseh, 2338 német lakost tartottak nyilván. „1945/46 fordulójára húsz hitközség újította fel spontán a működését. Közülük a szovjet hatóságok adminisztratív korlátozásai eredményeképp 1950 őszére - mindmáig - rendkívül keserves körülmények között már csak négy, a munkácsi, ungvári, beregszászi és huszti maradt." (Haraszti, 2004, 28.)
„A néhány száznyi hazatért hajdani haláltábori fogoly sehogy sem tudott beilleszkedni a sztálini-hruscsovi-brezsnyevi rendszer nemzeti tudatot és kultúrát, a hitet és a vallást elsorvasztó politikájába. Mintegy félszáznyi itt maradt kivételével elhagyták a várost, az országot." (Váradi-Sternberg, 1990, 10.) Az 1989-es utolsó szovjet népszámlálás 2700 (0,2%), 2001-ben az első ukrajnai népszámlálás szerint 2419 (0,19%) zsidó lakos élt Kárpátalján. A magyar és ruszin ajkú zsidók javarészt kitelepültek, a mai zsidó lakosság - zömmel az ország belső részeiből ideköltöző -orosz és ukrán ajkú. A jiddist töredékük vallja anyanyelvének. Többségük Ungváron és Munkácson, illetve Huszt környékén él.
A >9. század második felétől a neológ irányzat a mai Kárpátalja területén csak a nagyobb városokban, elsősorban Ungváron nyert teret. A zsidók többsége ortodox maradt. A szovjet időszakban elveszítették egyházi vagyonukat és nem gyakorolhatták nyíltan vallásukat. Ukrajna függetlenné válásával újra feléledt a zsidó vallás és egyházi élet. A zsidó hitközségek az ortodox, a progresszív és a chabad irányzatokat képviselik. Zsinagóga Huszton, Ungváron, Munkácson, Beregszászban és Nagyszőlősön működik."