Örösi Pál Zoltán: Méhek között - Reprint

"Mégis megvizsgáljuk a lépeket, s ha volna bölcső, elromboljuk. Az anyás részben megeressük az anyát, és tartalékoljuk valahol, kölyökcsaládban. A rácsot kivesszük. Az egész családot a kijarónál 9 lépre korlátozzuk választódeszkákkal. Középre függesztjük a petézésre adott keretet. Kétoldalt 4-4 lép következik, mégpedig előbb a fedett fiasításosak, szélröl mézes-virágporosak. Az anyás részből is ide seperjük a méheket, s a felszabadult (fiasitást más családoknak osztjuk szét gondozásra. A kicsi helyre zsúfolt családban a fck hirtelen elvesztették az etetésre váró fiasítás legnagyobb részét. Tevékenységük a középen levő egyetlen nyílt fiasításos lépre összpontosul. A család a dajkálás befejezése után visszakapja régi anyját.
A legkisebb álcás bölcsőket itt is ajánlatos jelölni a harmadik, negyedik és ötödik napon. Rakodókaptárba a fiasitás egy része a régi fészekben marad, más része a mézkamrába, a kettőt anyarács választja el. Az anyás rész 4 nap múlva megkapja a nevelésre szánt keretet petézés végett. Megint 4 nap múlva a kijárós fiókban csoportosítjuk a fedett fiasitást, nelésre szánt fiatal fiasításos keretet és valamennyi méhet. Az anyát tartalékoljuk. A két keretfedővel takarjuk, tehát a családot egy fiókra korlátozzuk. A három módszer közül ez a legjobb. Csak látszólag „petés" nevelés, mert a méhek az anyabölcsőket csak az álcák kikelése után szokták megépíteni. Jól el lehet émi azonban, hogy az anyák fiatal álcákból nevelkedjenek.

Nevelés anyás családban. Az anyás család kevésbé hajlamos anyanevelésre. A fiasításnak át olyan lépben kell lennie, mely nevelésre ösztökéli a méheket, vagyis újban vagy zsemleszínűben.
Fekvőkaptárban. A kaptár egyik végén 4 keretre való, kijáró nélküli részt rekesztünk el a méztermeléskor használatos anyarácsos választóval. Ha a keretfedő csak 3 keretre terjed, léccel kell pótolni, vagy ezt az egész részt ráülő börlemezzel takarni."