Széchenyi Zsigmond: Afrikai tábortüzek, vadásznapló-kivonatok 1932-1934.

"Ha nagyon is nyílt helyen fekszik a préda, mindenekelőtt fedezékbe igyekszik vonszolni. Ha nem bírja el- nőstényoroszlán egymagában nem sokra megy a harmadfél mázsás zebrával- , kénytelen – kelletlen ott látni neki a helyszínen. De láttam olyan hímoroszlánt, mely a nála súlyosabb zebradögöt nyakon ragadta, s amint egy száz lépésre levő bokor alá vonszolta. Még pedig hátrafelé farolva haladt, úgy „curukolt” súlyos terhével, amint három erős ember is alig tud megmozdítani, nem hogy egyfolytában száz lépésre elhúzni. Sajnos, ez a ritka látványt nem sikerült lefényképeznem, messze estem tőle. Három kinőtt nőstényoroszlán, közös erővel, a szó szoros értelmével „vállverve”, hurcolja el a zebrát. Ezt kétszer is láttam. Hartebeestet (szavastehén nagyságú antilop) látszólag minden megerőltetés nélkül cipelt egy erős hímoroszlán. Torkánál fogva vitte, előbb azonban átlépett rajta, két első lába közé vette, mintha lovagolt volna. Jóformán csak az oroszlán szájából kilógó feje látszott az antilopnak, testének nagy része az oroszlán hasa alatt, a földön csúszott. Részint hosszú lépésben, részint lassú ügetésben haladt terhével a ragadozó, olybá vette, mint erős német vizsla a rókát. Az oroszlánok autón való megközelítésének különös, néha bevált módjáról akarok megemlékezni. Ha széles, enyhén mélyülő völgyet vagy horpadást találtunk, olyat, amelynek aljába legalább két-háromszáz lépésnyi lejtő ereszkedett, a következő képpen járunk el: a dögöt a völgy legfenekére helyeztük, a kocsit viszont a domb tetőre, minél távolabb a dögtől, mégpedig a farral a dög felé. Ha ugyanis a napsugár megvillan az autólámpa vagy az szélvédő üvegjén, ez nagyon rossznéven veszi az oroszlán. Az üveg csillámlása szokatlan, gyanús látvány, könnyen megfutamodik előle. Az autó csillogó részeit ronggyal szoktuk bekötözni, vagy lombbal elfüggönyözni. Mihelyt a völgy aljában fekvő dögre megjöttek az oroszlánok, a lejtő tetején farral feléjük álló kocsit, anélkül hogy a motort begyújtottuk volna, önsúlyánál fogva az oroszlánok felé indítottuk. Persze csak kicsinyenkint."