Méliusz Antikvárium Antik könyvek, használt könyvek, régikönyvek

Szőllősi Gyula (szerk.): Hajdú-Bihar népi építészete

Debrecen, 1979. Hajdú-Bihar megyei Tanács, 333 oldal, gazdag képanyaggal, kiadói egészvászon-kötésben, védőborítóval, jó állapotban.

Kiadó:
Hajdú-Bihar megyei Tanács
Kiadás éve:
1979
Kiadás helye:
Debrecen
Nyomda:
Alföldi
Kötés típus:
egészvászon
Terjedelem:
333
Nyelv:
magyar
Méret:
18x24.5cm
Állapot:
Súly:
947 g
5490 Ft


"A föld ház lassú fejlődéssel emelkedett ki a talajból, vált föld felettivé. Ennek a hosszú folyamatnak van néhány átmeneti fázisa. Ezek közül ezúttal csak a fél-földházakat említjük meg. A fél-földházaknak a gödre kevésbé volt mély, mindössze 1-1 1/2 méter volt. Ellenben a szélein alacsony falat emeltek egyszerű földhányásból, egymásra helyezett gyeptéglákból vagy hantokból, esetleg vesszőfonatból, amit aztán kívül-belül betapasztottak, nagy ritkán vályogból. A fél-földház egyébként mindenben ugyanolyan volt, mint a valóságos földház; padlása nem volt, gádor vezetett belé. Talán azt mondhatnánk el róla, hogy inkább volt a tetőzete nádazott, mint a közönséges földházaké. A fél-föld házak különben a voltaképpeni föld házakkal együtt szűntek meg a Hajdúság mindkét, talaj tekintetében különböző részén.

A döntő fejlődési (morfológiai) mozzanat a ház kiemelkedése volt a földből. Ezen a téren az első házfajta a kunyhó volt. A kunyhó szórványosan a települések belsejében is előfordult, azonban igazi elterjedési területe a külsőség, a határ, a szálláshelyek, a kezdeti tanyák voltak. Külön fajtája a pásztorkunyhó. A kunyhók nádból, fából (gallyból, vesszőből, lombból, hasítványból. faragott fából, deszkából), más alkalmi anyagokból (kukoricaszár, napraforgókóró stb.) készültek. Az volt a jellemzőjük, hogy ideiglenes hajléknak tekintették és akként is építették, használták őket. Például több esetben addig, amíg a ház nem épült föl, kunyhóban húzták meg magukat az építkezők. A kunyhók egyhelyiségesek; tüzelóberendezéseik általában nem voltak: a kunyhó előtt kint a szabadban készítettek tűzhelyet, katlant és ott főztek. Sőt, még a kemencét is amiben sütöttek. A kunyhók a homokos, laza talajon - ahol a dúsabb vegetáció a kunyhó építéséhez több jóminóségú növényi anyagot adott, mint a kötött talajon - nagyobb számban létesültek és hosszabb ideig is voltak használatban. Ma már lakásul használt kunyhó nincs a Hajdúságban. Az utolsó kunyhókat az első világháború után hagyták oda, bontották el. Néhány helyen, mint például Hajdúhadházon a lakásul szolgáló kunyhó továbbél és ma is használatos a cigányoknál."


Christopher Mason: A milliárdos csalás

Körös-Maros Nemzeti Park

Kós Károly: Erdély-Kulturtörténeti vázlat-Reprint

Sütő András: Sárkány alszik veled

Ole Hallesby: Személyiségtípusok

Aczél Endre: Acélsodrony - A hatvanas évek

Navigátor világatlasz - A föld politikai és gazdasági térképe

Helen E. Sminth-Anthony J. Frew: Allergia

Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere

Axel Munthe: San Michele regénye

Kanteletár

George Sand: Consuelo I-II.

Kemény Dezső: A titokzatos kecskebak-Fantasztikus bűnesetek

Szepes Erika-Szerdahelyi István: Verstan

Paul Diepgen: Geschichte der Medizin

Kerékgyártó Béla (szerk.): Berlin átváltozásai - Város, építészet, kultúra

Priszter Szaniszló: Növényneveink - Magyar-latin szógyűjtemény

Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete I-II.

W.O. James: Bevezetés a növényélettanba

Kovács Andrea(szerk.): Árpád népe - 1000 év magyar mondái