Szőllősi Gyula (szerk.): Hajdú-Bihar népi építészete

"A föld ház lassú fejlődéssel emelkedett ki a talajból, vált föld felettivé. Ennek a hosszú folyamatnak van néhány átmeneti fázisa. Ezek közül ezúttal csak a fél-földházakat említjük meg. A fél-földházaknak a gödre kevésbé volt mély, mindössze 1-1 1/2 méter volt. Ellenben a szélein alacsony falat emeltek egyszerű földhányásból, egymásra helyezett gyeptéglákból vagy hantokból, esetleg vesszőfonatból, amit aztán kívül-belül betapasztottak, nagy ritkán vályogból. A fél-földház egyébként mindenben ugyanolyan volt, mint a valóságos földház; padlása nem volt, gádor vezetett belé. Talán azt mondhatnánk el róla, hogy inkább volt a tetőzete nádazott, mint a közönséges földházaké. A fél-föld házak különben a voltaképpeni föld házakkal együtt szűntek meg a Hajdúság mindkét, talaj tekintetében különböző részén.

A döntő fejlődési (morfológiai) mozzanat a ház kiemelkedése volt a földből. Ezen a téren az első házfajta a kunyhó volt. A kunyhó szórványosan a települések belsejében is előfordult, azonban igazi elterjedési területe a külsőség, a határ, a szálláshelyek, a kezdeti tanyák voltak. Külön fajtája a pásztorkunyhó. A kunyhók nádból, fából (gallyból, vesszőből, lombból, hasítványból. faragott fából, deszkából), más alkalmi anyagokból (kukoricaszár, napraforgókóró stb.) készültek. Az volt a jellemzőjük, hogy ideiglenes hajléknak tekintették és akként is építették, használták őket. Például több esetben addig, amíg a ház nem épült föl, kunyhóban húzták meg magukat az építkezők. A kunyhók egyhelyiségesek; tüzelóberendezéseik általában nem voltak: a kunyhó előtt kint a szabadban készítettek tűzhelyet, katlant és ott főztek. Sőt, még a kemencét is amiben sütöttek. A kunyhók a homokos, laza talajon - ahol a dúsabb vegetáció a kunyhó építéséhez több jóminóségú növényi anyagot adott, mint a kötött talajon - nagyobb számban létesültek és hosszabb ideig is voltak használatban. Ma már lakásul használt kunyhó nincs a Hajdúságban. Az utolsó kunyhókat az első világháború után hagyták oda, bontották el. Néhány helyen, mint például Hajdúhadházon a lakásul szolgáló kunyhó továbbél és ma is használatos a cigányoknál."