Szőnyi Ottó: Régi magyar templomok - 1934.

"Magyarországon a keresztény templomépítés kezdete az első királynak, Szent Istvánnak térítői működéséhez fűződik, amivel nem akarjuk annak lehetőségét kétségbevonni, hogy a pannonhalmi monostornak és templomának építését 996-ban még Géza fejedelem kezdte meg és viszont abba a túlzásba sem akarok esni, hogy valamennyi templomot, mely az ő korában épülhetett, az ő nevéhez fűzzem. Így a székesegyházakat biztosan az érsekek és püspökök építették, a király csak a fölszereléshez járult hozzá. Több-kevesebb bizonyosággal neki tulajdonítható a pécsváradi, zalavári, bakonybéli bencés monostortemplomoknak és a székesfehérvári és óbudai káptalani egyházaknak építése. A pogány magyaroknak nem voltak templomaik. De azért a templomépítés nem volt teljesen külföldi import. A régebbi leletek bizonyítják, hogy a későbbi magyar földön már a rómaiak korában elterjedt a kereszténység és kétségtelennek kell tartanunk, hogy az itteni római provinciák kereszténysége nemcsak a halotti kultuszhoz tartozó templomokat épített, amelyeknek nyomait megtaláltuk, hanem a közistentisztelet megtartására alkalmas épületekről is gondoskodott. Ugyanabban a kilencedik században, amelyben a magyarok honfoglalása lezajlott, a Dunántúlon Liutprand salzburgi érsek több templomot szentel, Privina fejedelem pedig ugyancsak egyházak emelése körül serénykedik. Nem tudjuk persze azt, hogy ezek a templomok mind tartós anyagokból voltak-e építve és így Szent István korára fennmaradhattak-e és ha fennmaradtak - legalább töredékesen, - a kereszténységre térő magyarok felhasználták-e azokat. Erre a kérdésre még az őskeresztény és frank korszakbeli szakrális építmények maradványaival bíró és ebben egyedülálló Pécs emlékei alapján sem lehet biztos feleletet adni, mert a frankok által felhasznált őskeresztény római temetői templom, a cella trichora egyik apsisának alapfalára a Szent István vagy Péter király korában épült székesegyház délnyugati tornya rá van építve."