Terescsényi Gyula: Bolygó magyarok

Mint munkás négyszáz frankot kereshetne gond nélkül, dolgozni se kellene gond nélkül, dolgozni se kellene annyit legfeljebb tizenkét órai munka után szabad lenne. Szabad! Olvasni is tudna… Igen, olvasna…Talán írna és … Hisz az élet oly színes… Odajárhatna ahová akar… Azzal beszélhetne, akivel akar…Az nem jutott eszébe, hogy Vera egyszer mindent oda adott neki, amit egy asszony cserébe visszakövetelt, nem lehet más, mint a másik élete. Tízóra felé, a szokásos szombatesti látogatok is megérkeztek. Mint zivatar után a szét szórt nyáj, úgy verődött Szecsődyék köré is a Párisban egyedül élő magyarok kis csoportja. Először, a részeg kötő jött meg kommunistával. Az egyik a klasszikus tudományokon nevelődött individualista író, aki eljuttatta magát odáig, hogy saját elefántcsonttornyába zárkózzék s mint emlegetni szokta - csak akkor daloljon, ha önmagát akarja szórakoztatni. A másik Marxra esküdött. Utálta a polgárt s úgy védekezett a kizsákmányolás ellen, hogy sohasem dolgozott. Még lakást sem bérelt, hanem átlépve a proletári elveken anarchista módon élt. Az auteuilli kapunál fedezett fel egy üres telket, amelyre valamelyik vállalkozó mindenféle rossz autót, társzekeret összehordott. Az egyik ilyen autóban ütött tanyát, odahordta a könyveit és télen nyáron háborítatlan nyugalomban spórolta meg a lakbérét. Dobó, a költő és Kovács a kommunista szabó, az idők és a viták megszokásán keresztül elvállhatatlan barátokká lettek. Már ott tartottak, hogy Dobó elfogadta az anarchista- elvet és társlakónak akart Kovács autójába költözni. Dobónak tavasz óta reszketett a keze, szemében sötét gödröket ásott az éjszaka, összecsuklott, mint a hosszú szárú virág, amelynek elvágták a tövét. Kovács alacsony emberke volt, mozgékony és arca olyan, mint a sósvízben cserzett bőr. Az éhség és a sok hideg gúnyos vonást barázdált ajkaira, toprongyos volt, ruházatát úgy szedte össze az arab lebujok zsibárusaitól. Egyetlen szenvedély égette, a nyomtatott betű. Utcákon, sétányokon, a Metro hulladékládáiból szedte össze az eldobott újságokat, könyveket és gondosan kisimogatva raktározta el azokat hangyaszorgalommal. Franciául és németül beszélt, most angolul tanult.