Ujváry Zoltán: Bakonszeg története és néprajza

"Mindenesetre 1478-ban és 1479-ben már a Tordai, a Kismarjai és az Ártándi család is részeket bírt Kovácsiban. Mindegyik család leányágon lett birtokos a faluban. Nadányi Miklós Ilona nevű leányát Kismarjai Lukács vette feleségül. Ugyancsak Ilona nevű leányuk Ártándi Balázsné lett, Ágota nevű másik leányuk pedig Tordai Andrásné. A Nadányi család két ágán belül a birtokosztály 1479-ben történt meg, amikor is az elhalt Nadányi Márk örökségén egyezkedtek. Az egyezségben egyrészről Kismarjai Lukács fia Lukács és Tordai András fia Benedek, másrészről Nadányi Márk fia Mihály szerepeltek. Lényegében véve Kismarjai Lukácsné Nadányi Ilona leánynegyedének és a jegyajándéknak a kiadására kötelezték Mihályt. Végül ifjabb Kismarjai Lukácsnak és leányának, Ártándi Balázsnénak jutott Kovácsi egynegyede és Kereki, Kis (Parvus) István és Tóth Bálint jobbágyok telkei Tótkereki, Apamolna és Belbarsa elidegenített puszták részei fejében, valamint Gyéres falu egynegyede és három megült jobbágytelek. Ezeknek a birtokoknak a többi része Tordai András fiáé, Benedeké lett.
Tanulmányom első részében - amikor a Bakonszeg-Mirágy régészeti lelőhely azonosításával törekedtem az Árpád-kori Kovácsi falu- és templomhelyének lokalizálására - idéztem egy 1479. év nyarán történt hatalmaskodásról szóló oklevelet. Az országbírónál Kovácsi falu részbirtokosai, Kismarjai Lukács és leánya, Ilona, Ártándi Balázsné tettek panaszt özvegy Mezőgyáni Mihályné ellen. A hatalmaskodást az özvegy testvére, egyben vagyongyámja, Dóczi Imre utján szentdamjáni, andaházi, újfalui, kengyeli és érpályi jobbágyaival követte el. Elfoglaltatott Kovácsihoz tartozó szántókat, mezőket, réteket, kaszálókat, halászóhelyeket és nádasokat már korábban is. Elfoglalta az ezeken a területeken húzódó négy közutat (vias publicas). Ezek közül az egyik Szentdamjánból vezet nyugat felé Tordára északon, a másik Andaházától megy délre Kovácsiba, a harmadik Sápról halad keleti irányban Kovácsiig, végül a negyedik, melyet Bacsó útjának neveznek, Szentdamjánból vezet nyugati irányban Dancsháza felé. A fenti utak elfoglalása miatt a hatalmaskodás igen súlyosnak minősült, s ezért már korábban bíróság elé idézték az özvegyet. Az újabban elfoglalt szántók és kaszálók a Mirágy folyó mellett vannak, a Szentdamjánból Tordára vezető útnál kezdődnek, és a Mirágy halomig terjednek. Mezőgyániné jobbágyai az elfoglalt kaszálókról elvitték a kovácsibeliek által már lekaszált szénát. Azóta is kaszáitat, s csak ezzel kétszáz aranyforintnál több kárt okozott. A váradi káptalan kiküldötte a nyomozást szeptemberben lefolytatta, a hatalmaskodót a királyi személyes jelenlét bírósága elé idézte, s elrendelte a hatalmaskodásban részt vett jobbágyok előállítását. Közöttük volt a hat évvel azelőtti hatalmaskodásban is szerepelt újfalui jobbágy, Akai Barnabás is. Kovácsiban 1487-ben a Nadányi, Tordai és Kismarjai család tagjait említették birtokosként."