Vertse Albert: Madárvédelem-1.kiadás

"Az erdősáv a szelek erejét már megfékezi és benne megfelelő számban otthont találnak mindazok a madarak, amelyekre a környező mezőgazdasági területek kártevő rovarai és rágcsálói ellen való védekezésben szükségünk van.
Az erdőkben a madárvilág települése, eloszlása ugyanis nem egyenletes. Az erdők belseje aránylag szegényebb madarakban, mint az erdőknek a szántóföldekkel, rétekkel érintkező szegélye, ahol az erdei madárfajok közé már az erdőben fészkelő., de a mezőgazdasági területeken táplálkozó fajok is települnek. Az erdősáv madártelepülés szempontjából nem egyéb, mint két párhuzamosan összetolódott madárdús erdőszegély, amelyek közül a közbülső, madárban szegényebb, zárt erdőrészleg kimaradt. A mezőgazdasági növényvédelem szempontjából tehát nem a szomszédos erdő kiterjedése a döntő, hanem a mezőgazdasági területekkel érintkező szegélyének a hossza. Ugyanolyan terület mellett legkedvezőtlenebb a kerek alaprajzú és legkedvezőbb a hosszú sáv.
A madártelepülési vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy erdősáv létesítésére, uralkodó fanemként legmegfelelőbb az Alföldön a nyárfa. Gyorsan és magasra nő, dús lombkoronájában a fán fészkelő rovar- és pocokirtók; a harkályok által könnyen megmunkálható törzsében és vastagabb ágaiban pedig az odúlakó madarak aránylag hamar megtelepedhetnek. (Egyetlen középkorú nyárfán már öt lakott odút is megszámoltak.) Ha az aljnövényzet is megfelelően sűrű, akkor a földön fészkelő fajok is elszaporodnak.
Az erdősáv előnye még madártelepülés szempontjából, hogy benne a mezőgazdaságra, vadgazdaságra káros fajok fészkelése könnyen ellenőrizhető.
A mezőgazdasági területek természetes növényvédelmének alapja tehát az erdő, amely a fákon fészkelő, de mezőgazdasági területeken táplálkozó rovarevő és pocokirtó madárfajoknak fészkelési lehetőséget biztosít, így ellátja gyümölcsöseinket a leghasznosabb rovarirtókkal, a mezőgazdasági területeken fészkelő fajoknak pedig menedéket és táplálkozási lehetőséget nyújt. Különösen fontos ez a téli hónapokban, amikor a kopár szántóföldeken az időjárás viszontagságaitól, nagy havazások idején élelemhiánytól is legyengült madárvilág búvóhely hiányában a ragadozó állatoknak is szabad prédája.
A rovarkártételek terjedésével lépést tartani igyekvő mesterséges növényvédelem drágítja a termelést. Az ésszerű belterjességnek tehát az az útja, hogy erdősávokat és arra alkalmas értéktelenebb területeken bokros, fás ligeteket, remizeket, vadmenedéket létesítünk, ahol a rovarirtó madarak megtelepednek, elterjedésük egyenletes lesz, rovarirtó képességük jótékony hatása tehát az egész mezőgazdaságra kiterjed."