Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon - Győr-Moson-Sopron megye kastélyai és kúriái

"Csikvánd falu az 1609-es összeírás idején török hódoltság alatt állt, ugyanakkor magyar földesurai is voltak: felsőszopori Szily Gergely és János, valamint kisfaludi Kisfaludy Balázs. 1611-ben az előbbiek mellett már cziráki és dénesfahi Cziráky (L) Mózest, Egerszeghy Istvánt, valamint pósfalvai Tulok Ferencet és Miklóst is birtokosként említették Csikvándon. 1701-ben kisfaludi Kisfaludy Zsigmond, vizeki Tallián Sándor és sághfai Sándor István bírt földesúri joggal a településen. Tallián Sándor csobánci várkapitány sághfai Sándor Mária férje volt; a házaspár lányát, Tallián Rozáliát Somogyi Ádám vette feleségül, így a Tallián-féle és a Sándor-féle birtokrészek a medgyesi Somogyi família tulajdonába kerültek. A medgyesi Somogyi család 1628-ban kapott nemességet Somogyi Pál pápai alkapitány személyében, az ő unokája volt a csikvándi birtokszerző Somogyi Ádám, aki a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok oldalán harcolt, és katonai sikerei elismeréseként a fejedelem ezredessé nevezte ki. A földbirtokos később Veszprém vármegye alispánja lett, az ő fiai, Somogyi Ferenc tábornok és Somogyi Miklós használták először a „medgyesi" előnevet.
A csikvándi birtokon Somogyi Miklós élt, a kúria barokk kori magja a XVHI. század közepén már állt. 1752-ben az itteni földterületek miatt Bajáky Mihály - mint kisfaludi Kisfaludy László árváinak a gyámja-pert indított Somogyi ellen Győr vármegyénél. Somogyi Ferenc tábornok a család Vas vármegyei, izsákfai birtokán emeltetett kúriát. Később az itteni birtok is Ferenc ágára szállt, az ő fia, János volt a család legkiemelkedőbb tagja. Somogyi János pályája során 1784-től Vas vármegye másodalispánja, 1787-től Veszprém vármegye első alispánja, 1791-től nádori ítélőmester, 1795-től kancelláriai tanácsos és Zala
vármegye főispáni helytartója lett, végül 1808-ban alkancellárrá nevezték ki.
Somogyi János jelentős művészetpártoló volt, Révai Miklós nyelvtudóst és Ányos Pál költőt is támogatta. Révai Somogyi hathatós segítségének köszönhetően lett a pesti egyetem magyar nyelv és irodalom tanára. A tudós 1804-ben 33 napot töltött Izsákfán a földbirtokos vendégeként, Ányos Pál pedig 1778-ban költői levelet írt Somogyi Jánosnak, amikor apja, Somogyi Ferenc meghalt.
Az alkancellár tulajdonát képezte a lovászpatonai és a pápakovácsi kastély is, de hivatali munkája miatt főként Bécsben, Pozsonyban, Pesten és Veszprémben tartózkodott."