Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon - Veszprém megye kastélyai és kúriái

"A szabadságharc idején, az 1849. június 13-ai csornai győzelem után Kmety György tábornok hadosztályának egy része, báró Üchtritz (II.) Emil dandára Marcaltőn állomásozott. Papp Gábor százados - későbbi református püspök - a marcaltői kastélyban írta a „Kelet faja" című költeményét.25 1849. június 27-én a császári sereg élénk tüzérségi tűz kíséretében Marcal-tő és Szany között megkezdte a Rábán való átkelést, az ekkori eseményekről Pogácsik Miksa törzstiszt így írt: „Június 27-dik napján korán reggel az ellenség báró Üchtritz Emil Marczaltói kastélyát ágyúzni kezdte, ahol egyik földszinti szobában a gránátok pattogása és a házfe-áélről nagy csörgéssel lehulló cserepek zaja között Albert vezérkari főnököm a jelentéseket tollúmba diktálta." E nap délutánján zajlott le a szabadságharc egyetlen Veszprém vármegyei ütközete, az úgynevezett ihászi csata, ahol Kmety tábornok honvéd csapatai összecsaptak Schütte altábornagy osztrák seregeivel. Az ütközet után a hadszíntéren összeszedett sebesülteket a kastélyban ápolták.
A földbirtokos fiai közül báró Üchtritz (III.) Emil porosz királyi lovasszázados volt, ő és a fia, (IV.) Emil 1903-ban I. Ferenc József királytól magyar grófi rangot kaptak, egyúttal engedélyt nyertek arra, hogy családnevüket és címerüket a már kihalt várkonyi gróf Amadé család nevével, előnevével és címerével egyesítsék, és a későbbiekben várkonyi gróf Üchtritz-Amade formában használják. Ezen ág tulajdonát képezte a (lőkösháza)-bánhidymajori33 és a tiszaugi34 kúria. Üchtritz (II.) Emil fiatalabb fia, báró Üchtritz Zsigmond a Veszprém vármegyei (Nosz-lop)-Nagybogdányban volt birtokos."